A hónap elején még Szegeden voltunk, ahol eldőlt a nagy kérdés is: vajon hol. Az orvos azt mondta, Szegeden az a gyakorlat, hogy az első császár után a második már programozott. Pedig kiderült, hogy maradhatott volna Anya a megszokott dokibácsijánál, de legalább az esélyét szeretné megadni a természetes szülésnek, így Gyöngyös maradt.
Igazán jól teltek napjaim Mamiéknál, sokat autóztam Gabival és olyan sok csajjal találkoztam ráadásul egy nap, ami nem mindennapi.

Kezdtük Annáéknál, akinek az összes játéka és járgánya érdekelt, ennek megfelelően válogattam és pakoltam, amit Panna gyorsan megszokott. Jót és nagy kacajokkal lovacskáztunk és köles golyóztunk együtt, és közösen megtapsoltuk Anna versikéit és dalocskáit. Nagyon ügyes és csupa-csupa mosoly!

Zsigmondéknál Lídia figyelte, ahogy traktorozunk szorgalmasan, főleg, hogy betegség miatt nem is akartunk zavarni, de én azonnal vetkőzni kezdtem, ahogy értünk, csak a csizmám maradt fent.
Az ikrekkel már "csak" egy zenés-táncos estre futotta, az Alma együttes zenéjére riszáltak, de nagyon. Közben szájharmonikával adtam hozzá a ritmust, búcsúzáskor pedig nem győztek tolongani előttem pusziért. Finom öleléseket, bújásokat is kaptam Blankától és Alinától. Hmmm!
Február utolsó napján pedig felautóztunk a Mátrába, a fürdetőkádam fent maradt, és ugye hamarosan szükség lesz rá. Furcsa volt érezni és látni az időjárás változását. Nálunk már nyoma sincs a hónak, odafent 10 centis friss hó fogadott bennünket. Amit jól ki is használtunk pont mint a síelők, akiket a sípálya végéről figyeltünk, bár engem jobban érdekeltek és lenyűgöztek a karbantartó járgányok, és a hóágyú. Kisebb túrára is futotta, a kilátóba felfelé Apa hozta a szánkót, lefelé pedig csak siklottunk vele. Felváltva.
A kilátás még a nagy szelet is feledtette velünk, majdnem.
Odafelé én vezettem a csapatot, lefelé menet is. A verőfényes napsütés és az egyre emelkedő hőmérséklet azért emlékeztetett a közelgő tavaszra. No és hazafelé menet a rohanó, heves vizű és sodrású patakok.
Én közben nyugodtan és kellemesen elfáradva szunyókáltam a kocsiban.
Kistesóm pedig betöltötte a 35 hetet Anya pocakjában.
A tavasz első napjára már a 36. hét esett, így az első NST vizsgálat UH-val együtt. Szokás szerint aktívabb volt, mint én anno, így minden rendben ment.
Az UH pedig az eddigi legjobb és legnagyobb és egyben legkülönlegesebb élmény volt. Jól látom én, hogy nagyot nőtt Anya pocakja, és ezzel együtt a Kistesóm is, aki az összes mérete alapján 2800 grammra becsülhető. Egy héttel nagyobb a koránál, és a combija is hosszabb az átlagnál még mindig. A méhlepény sem öregszik még, így lehet, hogy tényleg csak a húsvéti nyuszival érkezik.
A végén átváltott 4D-re, aminek az eredménye itt látható.
Mondanom sem kell kire hasonlít... Anya ott és abban a pillanatban viszont nem tudta magában tartani...
8 megjegyzés:
Gyönyörűséges Babóca....
És tényleg hasonlít:)
Hohó, nálatok sincs kép a Pocakos korból?! Sürgősen változtatni! Már nem sok idő van rá!
He-he, nekünk is azt mondta az orvos, amikor anya a nagy hasát előhozta: ez nem a hasa - ez a gyerek:) De még nem hagyja magát rémísztgetni, én sem voltam azért olyan nagy, pedig rólam is ilyenek keringenek.
A Csanu is egyre türelmetlenebb, most pedig a beletörődés szakasza zajlik - úgy tűnik, anya MINDIG a Kistesót fogja várni....
Ez a kis Boti milyen ügyesen mozog a társaságban! Menni fog oviba, vagy még nem vetődött fel?
A Gyöngyösi kórházról jókat olvastam - nagyon szurkolok a természetes szülésért:)
Sok puszi, és a Botinak türelem, már nem sok van hátra! Csanádék.
Jajj,de nagyon gyönyörűűű,mi is alig várjuk már,hogy megszülessen a Kistesód! És van már neve a Kis Drágának????
Örülünk,hogy hallottunk Rólatok! Vigyázzatok magatokra,és nagyon várjuk a híreket! Millió pussz Nektek!
Szégyelljük magunkat de nagyon rég jártunk Nálatok:$
Milyen szép fotó sikerült Anya pocakjában a kistesóról;)
Nagyon szép helyen kirándultatok!;)
Szurkolunk a természetes szülésért;)
Puszink!
Milyen jó, hogy megint írtatok. Annyira csodállak Titeket még mindig. Nagy hassal is kirándulás szebbnél szebb helyeken. Olvasás közben magam előtt láttam, hogy pontosan úgy mint annak idején Botondot láttuk hordókába, most a nagy Botonddal és a kis babszemjankóval együtt sétáltok négyesben az erdőben. Azt hiszem, példát kellene vennie mindenkinek Rólatok.
Pusz:Kata
Ja igen. Pocakos képet kérünk. :-)
Tündéri a tesó!:)))
Nagyon jó kis programot szerveztetek.:))Tényleg szépek a képek.:))
A császárról meg csak annyit,hogy mindenhol tök máshogy csinálják.Nálunk pl,azt mondták szülhetek természetes útón,de semmi féle tágítót vagy fájdalomcsillapítót stb. nem kaphatok.Na ezért nem is bántam,hogy karina is császáros lett.
Reméllem azért neked sikerül valóra váltani az álmot.:))
Pusza!
Sziasztok!
Ez igen, mennyi program ismét, még nagy pocakkal is!!!:) Pocakos képet én is hiányoltam!;)
Nagyon édes a Tesóka, szép méretei vannak! Azt mondják, a 2. baba nagyobb szokott lenni az elsőnél...majd kiderül;)
Kívánom, hogy sikerüljön olyanra a szülés,mint amilyennek szeretnéd!!!:) Már csak pár hét...!És a Boti szülinapja is nagyon közeleg, nem lesz sok különbség a kettő között!:)
Vigyázzatok Magatokra, sok puszi!
Emiliék
Jöttünk kukkolni!:)Mi újság bébi fronton?:Oooo
Pusza!
Hahó! Hogy vagytok manapság?
Most néztem, szombaton hidegfront jön:)
Puszi: Valiék.
Megjegyzés küldése